Fusslaci

Március óta egy nagyon makacs sérüléssel küzdők. A talpamban lévő izommal illetve a boka alatti izülettel vannak gondok. Lassan azért gyógyul, sokat segített egy soproni terapeuta, aki kétszer is megkínzott, de a kezelések után mindig sokat javult az álapotom. Futni azért már tudok és szoktam is rövidebb 6-12km-es távokat. (Sőt, csak futás közben nem fáj!)

Ezt csak azért írom, mert ez volt az oka annak, hogy a régi, jól bevált Kayano-t most leváltottam egy Salomon Sonic3 Accelerate-re. A régi cipőben már 3-4km után újra erős, nyilaló fájdalmat éreztem a talpamban, egyszerűen nem volt benne jó futni, pedig mostanáig kb. 440km-t tettem csak bele. Egyszerűen túl nezéz és massziv a cipő, valahogy nem passzolt nekem, főleg hogy aszfalton inkább rövid, tempósakat edzettem. Ehhez kerestem egy könnyebb és gyorsabb cipőt. Mivel a Salomon nekem bevállt, itt néztem körül és találtam rá a Sonic3-ra, ami a gyártó aszfalt csukája.

A három Sonic 3 modell közül ez a legkönnyebb aszfaltos cipője a gyártónak, alacsony droppal.. Ezt ajánlják tempósabb futáshoz, illetve versenyhez.

Lássuk pár pontban összefoglalva a paramétereket:

• Külső: A design erősen szubjektív dolog. Van több színben is, én pirosat vettem, pontosabban "paradicsom piros-fehér-rododendron" színűt. :)  A kis fényvisszaverő izék jók rajta, de elég aprók.
  A képek alapján én egy nagyon vékony textilt vártam, ahhoz képest nem szellőzik olyan jól. Viszont a nyelv nagyon bejön, a Kayano-hoz képest vagyon vékony és nem olyan túlpárnázott. Ellenben a fűző itt is feleslegen hosszú, viszont az sem puha szivacsos.
  A cipő boka alatt nem tart olyan jól mint az Asics, Hiányzik kb. 1mm szivacs. Az elején furcsa volt, de megszokható.
  Viszont keskenyebb a kialakítása, mint a Kayano-nak, ami nekem sokkal jobban passzol a lábfejemre.

• Talp: Én szeretem, hogy nincs túlpárnázva és nem olyan az érzés, mintha egy vödör szivacsban lépkedek. Kavicsos földúton is megállja a helyét, nem fog szétmenni a talpunk benne. Ebben nagyon hasonlít a Kayano-ra,
  Leírás alapján ebben is van OrthoLite mint a SpeedCrossban, én kicseréltem a két cipő között a betéteket, és a SC-ban valahogy jobbnak tűnt. (persze az már ki volt taposva, de mégis érdekes)
  6mm-es dropja van, ami nekem jobban bejön, természetesebb a futómozgás benne.

• Súly: 223g .Határozottan könnyebb, mint az előző volt (Kayano 325g). Kivácsi vagyok, hogy ez az alcsonyabb tömeg a gyorsabb elhasználódást is jelenti-e később. 

• Ár: egyértelműen jobb áron van, mint az Asics flagship cipője. 140Euro persze így sem kevés.

Ajánlom a Sonic 3 Accelerate-et annak, aki egy könnyű de stabil (verseny)cipőt keres alacsony droppal és nem szereti a nagyon masszív cipőket. Rövid (6 -12km) de változatos (aszfalt, köves földút) utakon jól szerepelt nálam, és szinte biztos vagyok benne, hogy a maratoni távig jól szolgál.

Egy kép a cipőről, háttérben a Fertő-tó:

szőrös lábon Sonic3

Megjegyzés: a cikk a privát, szubjektív véleményemet tükrözi, semmilyen gyártóval nem vagyok hivatalosan kapcsolatban és támogatást sem kapok.

Sziasztok. Már hónapok óta nem jelentkeztem poszttal, pedig történt egysmás ebben az időszakban, hogy mást ne mondjak, 2019 lett. :) Most egy-egy bejegyzést szentelek az emítésre méltó dolgokról:

Október végén egy gyors döntés után egy hetet voltam Sopronban, így kihasználtam a lehetőséget és elmentem többször is futni a környező hegyekbe. Eredmény: öt nap alatt közel 88km és +2700m színtemelkedés! (háttérben örömujjongás és konfettieső) :)

Kb egy évvel ezelőtt kaptam rá igazán a hegyi futásokra. Az októberi, söllli verseny után akartam valami keményebbet idénre bevállalni. Akkor találtam a bajor erdőkben rendezett Arberland Trail-t, aminek a közepes távja (tavaly még 36, idén már 41km) lett az idei célversenyem. 

Ezt a versenyt a Sopron Trail helyett választottam ki, lássuk érdemes volt-e lecserélnem kedvenc hazai versenyem!

Május végén családommal (és barátainkkal) az Alpokban töltöttünk 5 szép napot. Ez idő alatt volt lehetőségem kétszer is futni menni:

Van az ugye, hogy az ember valamit elkezd csak úgy csinálgatni, kóstolgatni, aztán észre sem veszi és már rá is kapott az ízére. Hát így vagyok én most már a hegyi terepversenyekkel. :)

A sikeres innsburcki trail után itt a következő kihívás: Stubai Ultratrail (abból is a Basictrail) - 28,7km +2528m(!!) szintemelkedéssel (lefele kemény 381m-t megyünk majd). https://www.stubai.at/ultratrail/basictrail/
Ilyen:

Itt biztosan nem lesz szükség az ereszkedő futótechnikára... :) Kemény lesz, az biztos.

Viszont az elmúlt héten sikerült két kemény tréninget is nyomnom az osztrák alpokban. Erről nemsokára beszámolok sok-sok fotóval. Bis bald! :)

Kicsit megkésve de itt a beszámolóm az április végi Innsburck Alpin Trail-ről. Lássuk:

Most szombaton indulok a 25km-es távon (szintkülönbség +1000m, -700m. A start és cél nem egy ponton lesz). Kiváncsi leszek az eredményre két okból is: egyrészt úgy érzem, az elmúlt időszakban jól sikerült a felkészülés. Havi 140-180km-eket futottam. Februárban szintesebbeket (Sopronban), márciusban és áprilisban rendszeres intervallokat, meg hosszabb (23-25km) távokat teljesítettem, de kevesebb szinttel. 
Másrészt ez egy remek felmérő lesz a szeptemberi 41-re. Pontosan meg fogja mutatni, hol is tartok most a felkészülésben. Kiváncsi vagyok hogyan fog sikerülni! :)

Ha teljesítem a távot, megszerzem életem első UTMB pontját! Juhuuu!! Otthon ki tudom rakni majd a frigóajtóra. :D

Múlt héten már kicsit visszavettem a tréningből, most a héten meg max egy átmozgató futásra megyek majd csütörtökön, ha lesz még erőm hazautazás után kocogni. (A héten Lipcsébe utazok munka miatt) Mindenesetre a verseny utáni feltöltődés már biztos: 4 nap Olaszország, Garda tó. :) Remek kávé, fagyi, pizza, tészták... Hmmm! :)

Már egy ideje szerettem volna írni a jelenlegi cipőmről és most, hogy meg lett az utóda, gondoltam mindjárt jelentkezek egy részletesebb összehasonlító teszttel.
A kék sarokban a kitaposott, rutinos róka: Asics Gel-kayano 23. A sárga sarokban a friss és fiatalos kihívó: Asics Gel-kayano 24. Lássuk hát! :)

Az előző cipőmet még 2016 szeptemberében vettem, mikor még bíztam benne, hogy a térdfájdalmamat majd egy csukaváltás megoldja (nem így lett... http://fusslaci.blog.hu/2016/09/15/rossz_hirek_523). Mivel akkor sürgőssen kellett a váltás, nem volt lehetőségem sokat keresgélni, vagy kivárni egy akciót, így egy futóboltban felpróbált cipők közül választottam. Bár az árát elég borsosnak találtam (erről majd még később), de kombinálva a szükséget a szülinapommal, úgy döntöttem, megveszem. És milyen jó döntés is volt ez, így utólag nézve!
Az elhúzodó rehab és az utána jövő betegeskedés miatt a cipőt hónapokig csak ímmel-ámmal használtam. Viszont amikor aztán kellett, nagyon jól szolgált, mind betonon, földúton, akár terepen (még a Salomon előtt) is
Őszintén, ha vissza kéne emlékeznem egy nagyon jó vagy nagyon rossz tulajdonságára, nem tudnék. Egyszerűen ott volt a lábamon és "tette a dolgát". És ennek a cipőnek talán ez a legnagyobb erénye! Nem ez a legcsinibb vagy legtrendibb csuka a piacon, vannak ennél sokkal fancybbek is (bocsánat ezért a szóért!). De hogy a legtöbb ennek a felét sem bírná, abban szinte biztos vagyok!

Nem teljesen pontos ez az adat, mert ebben vannak futások másik cipőkben is, mégis megmutatja mit tud(ott). 

A legegyszerűbben megfogalmazva: futócipők Toyota Corolla-ja. Nem a legsportosabb, nem a legmenőbb, nem is a legtechnikásabb, mégis ha megbízhatóságról van szó, ott van az élen.

Akkor

És most

Mivel már egy ideje ismét enyhén érzem a térdemen, és tudom hogy a 23-as kiszolgált, tegnap elmentem egy sportboltba az utódot megvenni. Sokat nem gondolkodtam a márkán és típuson. Ami bevált, azon ne változtassunk. Így került hozzám az új sárga Kayano 24-es!

A 24-es

Két színben lehetett kapni, ebben, illetve feketében. Mivel amúgy is szeretem ezt az neonsárga színt (persze csak futócuccokban!!!), nem volt kérdés melyik mellett döntök. (Mellékesen, ebben jobban is látható vagyok sötétedésben, mint a tök feketében!)
A boltban még felpróbáltam az Asics Nimbus 20-at is. Az eladó szerint ugyan az a technika van mindkét cipőben, ellenben a kayano talpában van egy merevítő, amivel stabilabb a cipő. Felpróbálás után egyértelműen erre esett a választásom. A nimbus csillapítása sokkal puhább érzetre és én jobban kedvelem, ha keményebb a talp rész. 

A 24-es minimálisat mintha keskenyebb is lenne (bár nem annyira, mint a Salomon-nál).
Aminek személy szerint örülök, hogy a cipőfűzője rövidebb, és mintha kicsit puhább is lenne, de lehet ez csak azért van, mert még nem ázott el a sárban 100szor. :) Engem zavar a hosszú fűző, mindig kettőre kellett csomóznom, hogy ne lógjon le a földre és ne lépjek rá.

A két megkötött cipőn látszik, mennyire összébb kellett húznom a 23-ast (kék).

A külső részeken is történtek változások, de nem túl drasztikusak. Kicsit kevesebb a takaró, gumiszerű anyag, talán jobb lesz így a szellőzése. Illetve a cipőnyelv valamivel vastagabb és puhább lett.
Eltűnkt a 23-as szám is elöl, a kis fülről. Sokan hihették Nike Jordan-nek... :D

Mai napon aztán mindjárt fel is avattam a 24-et, egy tempós 8 kilivel. Ami rögtön feltűnt, hogy mennyivel jobb az új csuka csillapítása a régihez képest. Ugye a lassan elkopó cipőben nem érzékeli az ember ez, csak ha cserél egy újra. Érdekes, hogy a régiben sokkal hangosabb, csattanósabb volt a talajra érkezés, ebben most megint olyan pihe-puha halk surranó hangom van. :)

Ami tetszett (a 23-ban):
- Megbíható. Tűzön vizen át lehet vele menni. (A tűzzel azért óvatosan. Költői túlzás!)
- Remek, érzetre mégis keményebb csilapítás
- Strapabíró. Nekem eddig kb 800km-t bírtak a cipőim, utána mindíg "jelzett" a bal térdem, hogy cserélni kell. A kayano simán hozta a +1000km-t, és ha nagyon kéne, még most is bírná a strapát.

Ami nem tetszik/tetszett:
- Az ára. Nos igen... Újonnan a cipő 180Euro, ami nagyon sok. Szerencsére az előző modellt kedvezőbben lehet megrendelni (pl. a 23-ast most 100-120Euro áron találtam online boltokban)
- A cipőfűző a 23-nál nekem túl hosszú volt. A 24-esnél, mint írtam, rövidebb lett.
- Jobban örülnék, ha a cipőnek kicsit kisebb droppja lenne. Egyszerűen nem lehet vele a "talp elején" futni. (illetve nagyon spiccen lehet, de az már szinte balett...)

Összefoglalva: a 24-es apróbb változásokat hozott csak, de (feltehetőleg) maradt a sabil és megbízható felőkategóriás cipő az Asic-tól.
Azoknak ajánlom, akik inkább betonot, vagy laza terepen futnak hosszúkat és egy nagyon strapabíró, megbízható csukát keresnek. Az (új) ára valóban ijesztő, cserébe hosszútávra tervezhetünk a cipővel.

Mielőtt valaki azt gondolná: nincs semmilyen érdekeltségem az Asics-nél, és ezért nem kapok semmit. A teszt erősen szubjektív, és itt a magánvéleményem olvasható!